Page en cours de chargement

Pédagogie

___________

Français

_____________

Latin

_____________

Anglais

_____________

Espagnol

_____________

Créole

_____________

Histoire Géo/ Education Civique

_____________

Maths

_____________

Sciences Physiques

_____________

SVT

_____________

Arts Plastiques

_____________

Musiques

_____________

Technologie

_____________

Education physique 

Association Sportive

____________

ORIENTATION

________

Evènements

____________________

scolarite_service1.jpg

eduscolmini.jpg

RENFORTS_PEDAGOGIQUES.jpg

 

SITES UTILES
MAGISTERE.jpg
Visites

   visiteurs

   visiteurs en ligne

Une traduction créole -


 

PREZANTASION KOMIN EK KOLEJ BASPWENT

 

Baspwent ka touvé kò’y an nò-est Matinik. I adan siwkonskripsion nò Atlantik ek awondisman Trinité.

Teritwa Baspwent ni 3082 ekta. I sé yonn di sé rejion-an ka pwodui plis zannanna ek bannann parapò a restan.

 

            Aktivité ékonomik Baspwent.

 

Pres yo tout agrikol. Popilasion-an ka viv èvè agrikilti.

Bannann ek zannanna pran plas kann-la lè disparet pran’y ek lizin GRADIS fenmen an 1963. Sé pli gran chan zannanna a Matinik, ka touvé kò yo Baspwent : pa koté CHALVE, tousel, ni 600 ekta pou kilti-tala.

 

Sé piti plantè-a ka kiltivé patat, yanm, dachin pou lalipa.

 

Aktivité agrikol la pa ka rivé asiré  travay pou tout moun Baspwent pas i ni 30% jenn ki pa ka travay.

 

Animasion kiltirel anlè pres tout téritwa komin-lan sé pou sant kiltirel Jozef ZEFIR. La tou, yo ka touvé bibiotek minisipal la.

 

Baspwent, gran komin linò, nou konnet li davwa Emé SEZE fet la an jwen 1913 adan kawtié Ema. SEZE, moun oliwon latè tann palé di’y mè Baspwent pòté dot grangrek ankò:

 

Léona SENVIL, pwofèsè let ki fè wo létid, trapé gwo diplom. I matjé pliziè liv Dominique, nègre esclave ek Au fond du bourg. I viv Baspwent di 1910 jik 1933.

Nou pé wè pa koté Wo-Mòn kay Ipolit MORESTEN(1869-1919). I sé yonn di sé primié doktè-a ki fè sa yo ka kriyé an fwansé « chirurgie esthétique » pandan primié ladjè-oliwon-latè.

 

Epi kawtié-a sé mizisien-an ek sé moun tradision an ka chanté plis la sé Mòn Balé ki anlè téritwa Baspwent !

 

Istwè kolej la koumansé an 1959. Pandan pliziè lanné i rété adan batiman « Ofis Pwentwa Aksion Kiltirel ek Espowtif » nou konnet  jòdi-jou. Mè kantité zélev la wosé ki fè yo konstwui kay an sibosiman.

Sé an oktob 1975 yo mété asou pié batiman-A a.

An 1982, yo mété kolej-la an ZEP pas twop timanmay té ni pwoblem pou aprann lékol.

 

An 1984 primié kolej la ki wè lopsion kréyol (LKR:Lang ek Kilti Réjional) an program eskolè li a sé BASPWENT.

 

 

                                                                                              Zélèv 3ème IV lanné 2008-2009

 



Date de création : 18/05/2009 . 13:14
Dernière modification : 18/05/2009 . 13:14
Catégorie : Une traduction créole
Page lue 3783 fois


Prévisualiser la page Prévisualiser la page     Imprimer la page Imprimer la page

Administration

 

Administration
____________________

Segpa

Vie scolaire

_____________________

 Restauration

Menu cantine

__________


CAD_SEC_CIV_2019.gif


Parcours_avenir.png

 logoassr.jpg

DCOL.jpg

Flux RSS
Pôle pédagogique
+ 1. Administration
+ 2. SEGPA
+ 3. Vie scolaire
+ 4. CDI
+ 5. Prévention
+ 6. Foyer socio-éducatif
+ 7. B2i
+ 8. Restauration
+ ADMINISTRATION
+ BOURSES
+ DNB TEAM
+ EVENEMENTS 2020 2021
+ Evènement
+ MENU PREVISIONNEL
+ ORIENTATION
+ PEDAGOGIE
+ Pédagogique
+ SEGPA
+ SSFE
+ Sport
 -  Une traduction créole
  
+ WEBRADIO
+ evènement
+ pédagoqiue
+ utilisation tableur CO
^ Haut ^

GuppY - http://www.freeguppy.org/    Site créé avec GuppY v4.5.19 © 2004-2005 - Licence Libre CeCILL   GuppY - http://www.freeguppy.org/

Document généré en 0.12 seconde